Magyar résztvevők a IV. Ljubljanai Nemzetközi CoESS Konferencián
- Közérdekű
- /
- 2007-10-18
A konferencián előadást tartottak a meghívott CoESS tag nemzeti szövetségek képviselői. Az MBÁPB, illetve az MBVMSZ részéről Dr. Kaló József: Az európai jogalkotás és a társadalmi párbeszéd címmel.
A CoESS részéről előadást tartott Hilde de Clerck főtitkár, valamint Dr. Marc Cools tudományos kutató, a Gent-i egyetem professzora.
A téma érintette a hatóságok és a magánbiztonsági cégek kapcsolatát, a jogi szabályozás problémáit, a minőség, az oktatás kérdéseit, valamint a társadalmi párbeszédet is.
Az egyik alapvető megállapítás az volt, hogy az államok növekvő veszélyekkel, növekvő kihívásokkal állnak szemben a biztonság területén is. Az állami szervezeteknek elsősorban a biztonságot nagymértékben veszélyeztető események megelőzésével és elhárításával kell foglalkozni. A kevésbé veszélyeztető események megelőzését, az ilyen helyi jellegű problémák megoldását egyre inkább célszerű a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalni.
Hans Dieter Brauns (Németország) ismertette, hogy például a helyi közlekedés ellenőrzése teljes mértékben önkormányzati hatáskör – többek között sebességkorlátozás elrendelése, ennek érdekében a traffipax használata, a közterületi parkolás ellenőrzése, forgalomirányítás stb. Ennek szabályozásával egyébként a magánbiztonsági tevékenységre vonatkozó német szabvány is foglalkozik (DIN 77200:2002). Az önkormányzat ezt a tevékenységet magánbiztonság cégekre bízza. Az egyes szabálysértések tekintetében ugyanis nem a feljelentés a hatósági jogkör, hanem a feljelentés elbírálása és büntetés kiszabása. A forgalom irányítására sem mondhatjuk azt, hogy az, kifejezetten hatósági jogkör lenne, és csak rendőr tudja ellátni.
Ugyanez mondható el, amikor magánbiztonsági cégek, vagy önkéntes, önvédelmi egyesületek látnak el például járőrszolgálatot közterületen.
Természetesen, amikor a magánbiztonsági cégek átvesznek korábbi hatósági feladatokat, hatósági jogkört nem kapnak mellé. A tevékenységet a magánbiztonság rendelkezésére álló civil eszközökkel és módszerekkel kell ellátni.
A másik fontos terület a nyomozás kérdése. A nagy multinacionális cégek, különösen a bankok, akkor sem jelentik a sérelmükre elkövetett egyes cselekményeket (csalás, sikkasztás, bankkártyával visszaélés, stb.) ha azok bűncselekményt valósítanak meg. Általában nagyobb kárnak tartják a nyilvánosságra kerülést, amely alkalmas az ügyfelek bizalmának megrendülésére. Elsősorban saját, belső nyomozás, esetleg magánnyomozó cégek bevonása útján próbálják az eseteket felderíteni és tisztázni.
A harmadik lényeges terület az állam biztonsága, a honvédelem, a hadiipari létesítmények, a lakosság alapvető ellátása szempontjából fontos objektumok védelme, amelyek egyre inkább ki vannak, illetve lesznek téve a terrortámadásoknak, fenyegetéseknek. E tekintetben további hatékony eszközöket kell biztosítani a magánbiztonsági cégek részére.
Külön kategória a katonai magánbiztonsági cégek kérdése. A fogalom még konkrétan nincs meghatározva, de általában azokat a cégeket sorolják ide, amelyek háborús területeken végzik a katonai objektumok őrzését, vagy a hadseregek részére szállítnak, illetve kísérik a hadi szállítmányokat. Katonai területen is az a felfogás vált, illetve egyre inkább válik uralkodóvá, hogy a kifejezetten harci cselekményeken kívül az egyéb tevékenységet, esetenként beleértve a felderítő tevékenységet is, magánbiztonsági cégekre bízzák.
A modern társadalmakban kifejezett igény – és ez az Európai Unió joga is rögzíti, hogy a hatósági és magán tevékenységet egymástól szigorúan el kell választani, közöttük nem lehet átjárás. Az az egyik alapvetőelv az emberi jogok biztosítás területén. A két tevékenység között azonban a határ nem állandó. A kialakult helyzetnek megfelelően a határ eltolódhat, és általában eltolódik a magántevékenység felé, de a hatósági jogkör nem kerül átadásra.
A magánbiztonsági tevékenység tehát folyamatosan fejlődik, egyre újabb és újabb területekre terjed ki, jelentősége a társadalom szempontjából egyre nagyobb és nagyobb lesz. Éppen ezért rendkívül fontos a tevékenység minőségi színvonalának emelése, amelynek egyik legfontosabb eszköze a tevékenységet végzők megfelelő oktatása (kiképzése) és rendszeres továbbképzésre.
A tevékenységet közvetlenül ellátó állomány képzése mellett – mint azt Dale W. Keeland (biztonsági tanácsadó) előadásában kifejtette – egyre nagyobb jelentőséget kap a biztonsági menedzserek képzése. A biztonsági menedzser határozza meg a végrehajtó állomány részére a feladatokat, neki kell válaszolnia az állomány részéről felvetődő kérdésekre, ellenőrizni tevékenységüket, elbírálni és megvédeni az intézkedéseiket, tartani a kapcsolatot a hatóságokkal. Ezt csak olyan személyek tudják ellátni, akik tisztában vannak a tevékenység minden fontos részletével, és ismerik az iparág új jelenségeit.
A konferencia alatt megalakult egy koordinációs bizottság a további hasonló konferenciák szervezésére, a térség problémáinak összegyűjtésére és elemzésére, valamint különböző projektek szervezésére. A koordinációs bizottság tagja lett Dr. Kaló József.
